Roberta Metsola az Európai Parlament elnöke
Nagy többséggel választották újra elnökké Roberta Metsolát az Európai Parlament alakuló ülésén. Az új parlament működése során ez az első döntés.
Nagy többséggel választották újra elnökké Roberta Metsolát az Európai Parlament alakuló ülésén. Az új parlament működése során ez az első döntés.
Orbán Viktor több külföldi lap szerint 10 pontot tartalmazó levelet írt uniós vezetőknek a közelmúltban folytatott külpolitikai egyeztetéseire hivatkozva. Ebben „megfontolandó javaslatait” juttatta el hozzájuk olyan geopolitikai lépésekről, mint hogy az EU-nak ismét fel kell vennie a diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal. Arról is tájékoztatta őket, hogy ő már tudja, Donald Trumpnak milyen – azonnali – tervei vannak az orosz–ukrán helyzet megoldása érdekében.
A miniszter érezhetően sértett válaszát az Európai Bizottság azon döntése váltotta ki, miszerint nem vesz részt uniós biztos a magyar elnökség informális ülésein.
Februárban Szijjártó Péter még megvétózta a ciszjordániai izraeli telepesekkel szemben kezdeményezett szankciókat, most azonban nem történt ellenkezés.
Az Európai Bizottság részben bojkottálja a magyar uniós elnökséget, az informális üléseken nem vesz részt uniós biztos.
Erről a mostani indítványról azt is nehéz volna állítani, hogy valami balliberális kezdeményezés lenne, ugyanis az élén egy észt kereszténydemokrata politikus, Rhio Terres áll, aki korábban vezérezredesi rendfokozatban az észt haderő parancsnokaként szolgált.
Nincs még döntés, de komolyan felvetődött, hogy Budapest helyett Brüsszelbe utazzanak augusztus végi tárgyalásukra az uniós külügyminiszterek. Úgy tudjuk, emögött egyértelműen a magyar kormány és Orbán Viktor fellépése áll, aki felhatalmazás nélkül képviselte az EU-t.
A héten először ül össze az új Európai Parlament. A 720 képviselő közt ott lesz Magyar Péter és a Tisza Párt további hat zöldfülű politikusa. Hogyan fogadták Brüsszelben az ellenzék új vezető erejét? És mit tett a Fidesz, hogy rombolja ellenfelének esélyeit? Itt a politikai szezonnyitó.
Az Európai Parlament első plenáris ülése előtt a parlament és az európai pártok szóvivői tartottak összefoglalót. Sok fontos tisztségről és kinevezésről kell döntenie a képviselőknek, amiket általában arányosan osztanak el a képviselőcsoportok mérete szerint. Viszont a Patriótákat, többek közt a Fidesz és a francia Nemzeti Tömörülés nevével fémjelzett szélsőjobboldali csoportot, úgy tűnik, senki sem szívleli igazán, és több párt egyenesen ódzkodik attól, hogy a szélsőjobb politikusainak tisztségeket adjanak.
Hétfőn alakították meg a Patrióták Európáért képviselőcsoportot, ahová az olasz Liga egy melegellenes nézetei miatt elhíresült volt katonát delegált alelnöki pozícióba. A Le Pen-féle francia delegáció szerint új jelöltre van szükség.
A szélsőjobboldaliság és a Putyin-barátság továbbra sem kifizetődő az Európai Parlamentben, hiába hajtogatja saját jelentőségét az Orbán-féle új frakció.
Jogvédő szervezetek tiltakoznak a menekültügyi eljárások EU-n kívülre szervezése ellen, miközben pár hét múlva Albániában megnyitják az első ilyen tábort. A tagállamok egy jelentős csoportja ennek a gyakorlatnak a kiterjesztését kéri, bár Magyarország nincs közöttük. Közben több mint kétharmaddal esett vissza a nyugat-balkáni útvonalon érkező migránsok száma egy év alatt.
Charles Michel „politikai hibának” és „problémásnak” tartja Orbán moszkvai útját.
Nem a Patrióták Európáért lesz a legvállalhatatlanabb frakció az Európai Parlamentben. A német AfD abszolút uralma alatt megalakult a nyolcadik képviselőcsoport is, amelynek tagjait az uniós projekt megvetésén túl az tartja össze, hogy szívesen kapnának több pénzt az Uniótól. A leglelkesebb csatlós mindenképp a Mi Hazánk.
A Tisza Párt nagyon jól járhat azzal, hogy belépett az Európai Néppártba, a Fidesznek viszont peche van, új formációjuknak ugyanis jóval több hely járt volna, ha korábban alakulnak meg.
Megütközést keltett az EU diplomatáiban Orbán Viktor múlt héten kezdett követjárása, és igyekeznek azt leállítani, mielőtt a magyar miniszterelnök maradandó károkat okozna az Uniónak.
Nemhogy összejött a frakcióalakításhoz szükséges hét ország és 23 képviselő, egyenesen az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója lett a Patrióták Európáért, amelyben az egy nappal korábban még a francia kormányfői posztra várt Jordan Bardella mellett Gál Kinga is fontos pozíciót kapott.
A francia Nemzeti Tömörülés döntését követte az olasz jobboldali párt is, így már 79 képviselője van az új csoportosulásnak az Európai Parlamentben.
Legalább százan voltak kíváncsiak Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter sajtótájékoztatójára, aki egy részletes ismertetőt tartott az elnökség következő programjairól, az újságírók kérdései azonban egyáltalán nem erre vonatkoztak.
Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság javasolta Magyarországgal szemben az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás megindítását, több más tagállam társaságában. Az ügy érdekessége, hogy erről a magyar elnökség alatt ülésező pénzügyminiszteri tanács fog dönteni jövő héten kedden.